Rhodiola rosea hatásai: Miért keltette fel a tudósok figyelmét?

Rhodiola rosea hatásai: Miért keltette fel a tudósok figyelmét?

Rhodiola rosea (aranygyökér) hatásai – Tudományos áttekintés és kutatási eredmények

Utolsó frissítés: 2026. március  |  Tudományos áttekintés – nem minősül orvosi tanácsnak

A Rhodiola rosea – közismert nevén aranygyökér, sarkvidéki gyökér vagy rózsagyökér – az északi félteke magashegyi és sarkvidéki régióinak egyik legbecsesebb gyógynövénye. A skandináv népi gyógyászatban, az orosz katonaorvoslásban és a hagyományos tibeti medicinában egyaránt évszázados múltra tekint vissza, mint a fizikai és szellemi teherbírást támogató adaptogén. A szovjet tudományos kutatás az 1960-as évektől kezdve szisztematikusan vizsgálta a növényt – a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma 1969-ben gyógyszerként és stimulánsként regisztrálta –, Svédországban pedig 1985 óta gyógynövény-gyógykészítmény (Herbal Medicinal Product) státuszú.

A Rhodiola rosea gyöktörzsében több mint 140 bioaktív vegyületet azonosítottak, de a modern kutatás két fő hatóanyag-csoportra koncentrál: a rozavinokra (rosavin, rosarin, rosin – kizárólag a R. rosea fajra jellemző fenilpropanoid-glikozidok) és a szalidrozidra (egy feniletanoid-glikozid, amely más Rhodiola fajokban is előfordul). A standardizált kivonatok ezt a két markert a természetes 3:1 arányban tartalmazzák (min. 3% rozavin + min. 1% szalidrozid), ami egyszerre biztosítja a faji azonosságot és a kiszámítható hatóanyag-bevitelt. A kettős standardizálás részleteiről a rozavin termékcímke-oldalunkon olvashatsz bővebben.

Jelen cikk célja, hogy lektorált (peer-reviewed) klinikai vizsgálatok, szisztematikus áttekintések és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) monográfiája alapján átfogó képet adjon a Rhodiola rosea tudományosan dokumentált hatásairól. Minden hivatkozott forrást kattintható PubMed-linkkel jelölünk. A legismertebb és legjobban vizsgált kivonat az SHR-5® (Swedish Herbal Institute), amelyre a klinikai vizsgálatok túlnyomó többsége épül.

🛒 Standardizált Rhodiola rosea készítmények – 3% rozavin + 1% szalidrozid tartalmú termékek webáruházunkban:
👉 Rhodiola rosea (aranygyökér) készítmények a VitaminBolt.com-on

1. Szellemi fáradtság és mentális teljesítmény – A Rhodiola rosea fáradtságcsökkentő hatása

A mentális fáradtság csökkentése és a szellemi teljesítmény fenntartása stresszhelyzetben a Rhodiola rosea legjobban dokumentált és legrégebben kutatott területe. Az SHR-5® standardizált kivonattal végzett vizsgálatok az 1990-es évek végétől kezdve konzisztens eredményeket hoztak: az asszociatív gondolkodás, a rövid távú memória, a számítási képesség, a figyelem és az audiovizuális percepció sebessége egyaránt javult a placebóhoz képest.

Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?

📄 Darbinyan és mtsai. (2000) – SHR-5® kivonat, orvosok éjszakai ügyelete

Vizsgálat típusa: RCT, kettős vak, placebokontrollos, crossover  |  Résztvevők: 56 fő, fiatal, egészséges orvosok (24–35 év)  |  Időtartam: 2×2 hét + washout

Adagolás: 1×170 mg/nap SHR-5® standardizált Rhodiola rosea kivonat (3% rozavin + 1% szalidrozid).

Főbb eredmények: Az összesített mentális teljesítményt egy ún. fáradtsági index (Fatigue Index) segítségével mérték, amely 5 különböző kognitív tesztet foglalt össze (asszociatív gondolkodás, rövid távú memória, számítási feladatok, koncentráció, audiovizuális percepció sebessége). Az SHR-5® kivonattal kezelt csoport szignifikáns javulást mutatott a fáradtsági indexben a placebocsoporthoz képest (p<0,01). A washout periódusban a teljesítmény visszatért az alapértékre, ami alátámasztja a kivonat okozati szerepét.


🔗 PubMed – PMID: 11081987

📄 Spasov és mtsai. (2000) – SHR-5® kivonat, diákok vizsgaidőszakban

Vizsgálat típusa: RCT, kettős vak, placebókontrollos  |  Résztvevők: külföldi hallgatók, vizsgaidőszak alatti stressz  |  Időtartam: 20 nap

Adagolás: Alacsony, ismételt dózis SHR-5® kivonat (100 mg/nap).

Főbb eredmények: Az SHR-5® csoport szignifikáns javulást mutatott a fizikai fittség, a szellemi fáradtság és a neuromotoros tesztekben (p<0,01) a placebóhoz képest. Az általános jóllét szubjektív mutatói szintén javultak. A vizsgálat igazolta, hogy már viszonylag alacsony (100 mg/nap) adagban is mérhető a fáradtságcsökkentő hatás stresszes vizsgaidőszakban.


🔗 PubMed – PMID: 10839209

📄 Shevtsov és mtsai. (2003) – SHR-5® két különböző dózisa vs. placebo

Vizsgálat típusa: RCT, kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos + kontroll  |  Résztvevők: 121 fő, 19–21 éves katonai kadétok  |  Időtartam: egyszeri dózis

Adagolás: Egyszeri 370 mg vagy 555 mg SHR-5® vs. placebo vs. kezelés nélküli kontroll.

Főbb eredmények: Mindkét SHR-5® dózis szignifikánsan javította a szellemi munkakapacitást a fáradtság és a stressz hátterében, a placebóhoz és a kezelés nélküli csoporthoz képest. Érdekes módon nem volt szignifikáns dózisfüggő különbség a 370 mg és az 555 mg csoport között – ami arra utal, hogy az alacsonyabb dózis is hatékonyan mérsékli a mentális fáradtságot akut stresszhelyzetben.


🔗 PubMed – PMID: 12725561

📄 Olsson és mtsai. (2009) – SHR-5® kivonat, stresszel összefüggő fáradtság (III. fázis)

Vizsgálat típusa: Kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos  |  Résztvevők: 60 fő, 20–55 év, svéd diagnosztikai kritériumok szerinti fáradtságszindróma  |  Időtartam: 28 nap

Adagolás: 576 mg/nap SHR-5® standardizált Rhodiola rosea kivonat.

Főbb eredmények: A Pines-féle kiégésskála (burnout scale) szignifikánsan javult az SHR-5® csoportban a placebóhoz képest (p=0,047). A Conners figyelemteszt (CCCPT II) két alskálájából szintén szignifikáns javulás volt megfigyelhető (p=0,02 és p=0,001). A reggeli nyálkortizol-válasz (ébredési kortizolválasz, CAR) eltérő mintázatot mutatott a kezelt csoportban, ami a HPA-tengely modulációjára utal. Ez a vizsgálat a legmagasabb szintű (III. fázis) klinikai bizonyítékot szolgáltatja a Rhodiola rosea mentális fáradtsággal szembeni hatásáról.


🔗 PubMed – PMID: 19016404

Összefoglaló: Szellemi fáradtság és mentális teljesítmény vizsgálatok

Vizsgálat Populáció Napi adag Időtartam Mentális fáradtság ↓ Kogníció ↑
Darbinyan 2000 56 orvos (éjszakai ügyelet) 170 mg SHR-5® 2×2 hét ✓ p<0,01 ✓ 5 tesztből javulás
Spasov 2000 Diákok (vizsgaidőszak) 100 mg SHR-5® 20 nap ✓ p<0,01 ∼ (nem szign.)
Shevtsov 2003 121 kadét (19–21 év) 370 / 555 mg SHR-5® Egyszeri ✓ szign. ✓ szign.
Olsson 2009 (III. fázis) 60 fő (fáradtságszindróma) 576 mg SHR-5® 28 nap ✓ p=0,047 ✓ figyelem p≤0,001

SHR-5® = Swedish Herbal Institute standardizált Rhodiola rosea kivonat (min. 3% rozavin + 1% szalidrozid); CAR = cortisol awakening response; CCCPT II = Conners Continuous Performance Test II.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A fenti négy vizsgálat együttesen azt mutatja, hogy a standardizált Rhodiola rosea kivonat széles dózistartományban (100–576 mg/nap), különböző populációkban (orvosok, diákok, kadétok, fáradtságszindrómás felnőttek) és eltérő stresszhelyzetekben konzisztensen javította a szellemi teljesítményt és mérsékelte a mentális fáradtságot. A hatás gyorsan – már egyszeri dózis után (Shevtsov 2003) vagy 2 hét alatt (Darbinyan 2000) – megjelent, ami a Rhodiola rosea egyik megkülönböztető sajátossága más adaptogénekhez (pl. ashwagandha) képest, amelyeknél a hatás tipikusan lassabban épül fel.

⚠️ Fontos tudományos fenntartás: A 2012-es szisztematikus áttekintés (Ishaque és mtsai., BMC Complementary Medicine) 11 vizsgálatot elemzett, és arra a következtetésre jutott, hogy bár az eredmények „bátorítóak”, az összes vizsgálat magas vagy bizonytalan torzítási kockázatú volt (unclear/high risk of bias), és hiányoznak a független replikációk. A vizsgálatok többsége viszonylag kis mintán (56–121 fő) zajlott, és egy részüknél a módszertani beszámoló nem volt teljes. Ezért a Rhodiola rosea mentális teljesítményre gyakorolt hatásáról ígéretes, de nem végleges bizonyítékok állnak rendelkezésre.

2. Stresszválasz, kiégés (burnout) és adaptogén hatásmechanizmus

A Rhodiola rosea „adaptogén” jelzője arra utal, hogy a növényi kivonat hozzájárulhat a szervezet stresszhez való nem specifikus ellenálló képességének fenntartásához – vagyis nem egy konkrét betegséget céloz, hanem az alkalmazkodóképességet támogatja. Az EMA/HMPC 2012-es közösségi monográfiájában a Rhodiola rosea gyöktörzs az egyetlen adaptogén, amelyet az európai gyógyszerszabályozás hivatalosan a „stressz tüneteinek átmeneti enyhítése” indikációra ismer el hagyományos alkalmazás alapján. A 2018-as Anghelescu–Edwards–Seifritz–Kasper áttekintő tanulmány a Rhodiola rosea kivonatot a stressz átfogó kezelésére alkalmas, kedvező biztonsági profilú készítményként értékelte, amely a stresszhormonok szabályozásán és az energiaanyagcsere támogatásán keresztül fejtheti ki hatását.

Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?

📄 Edwards és mtsai. (2012) – WS® 1375 kivonat, életstressz tünetek

Vizsgálat típusa: Multicentrikus, nyílt, egykarú klinikai vizsgálat  |  Résztvevők: 101 fő, életstressz tünetekkel  |  Időtartam: 4 hét

Adagolás: 2×200 mg/nap WS® 1375 standardizált Rhodiola rosea kivonat.

Mért kimenetek: 7 különböző kérdőív és teszt, többek között: szubjektív stressztünetek (NAS), észlelt stressz (PSQ), többdimenziós fáradtság (MFI-20), funkcionális károsodás (Sheehan Disability Scale), Klinikai Összbenyomás.

Főbb eredmények: Mind a 7 teszt klinikailag releváns javulást mutatott a stressztünetek, a fogyatékosság és a funkcionális károsodás terén. Figyelemre méltó, hogy a javulás már 3 nap után megkezdődött, és az 1. és 4. hétben tovább fokozódott. A kimerültség (exhaustion) NAS-skálán mért értéke markánsan és progresszíven csökkent. A készítmény jól tolerálható volt, súlyos mellékhatás nem fordult elő.


🔗 PubMed – PMID: 22228617

📄 Kasper és Dienel (2017) – WS® 1375 kivonat, burnout szindróma – az első klinikai vizsgálat

Vizsgálat típusa: Exploratív, nyílt, multicentrikus, egykarú klinikai vizsgálat  |  Résztvevők: 118 fő, kiégés-tünetekkel küzdő járóbetegek  |  Időtartam: 12 hét

Adagolás: 400 mg/nap WS® 1375 (Rosalin) standardizált Rhodiola rosea kivonat.

Mért kimenetek: Maslach Burnout Inventory (német verzió), Burnout Screening Scales (BOSS I–II), észlelt stressz, többdimenziós hangulat, szubjektív stressztünetek, szexuális funkció, Klinikai Összbenyomás.

Főbb eredmények: A kimeneti mutatók túlnyomó többsége egyértelműen javult a 12 hetes kezelés során. Több paraméter már az 1. hét után javulást mutatott, és a javulás a vizsgálat végéig folytatódott. A mellékhatások előfordulása alacsony volt (0,015 esemény/megfigyelési nap). Ez volt az első klinikai vizsgálat, amely kifejezetten burnout-betegeknél vizsgálta a Rhodiola rosea hatását – a szerzők az eredményeket „bátorító alapnak” értékelték a jövőbeni randomizált kontrollált vizsgálatokhoz.


🔗 PubMed – PMID: 28367055

📄 Lekomtseva és mtsai. (2017) – WS® 1375, elhúzódó és krónikus fáradtság

Vizsgálat típusa: Nyílt, multicentrikus klinikai vizsgálat  |  Résztvevők: 100 fő, elhúzódó vagy krónikus fáradtság tüneteivel  |  Időtartam: 8 hét

Adagolás: 2×200 mg/nap WS® 1375 standardizált Rhodiola rosea kivonat.

Főbb eredmények: A legnagyobb változás az 1. kezelési hét után volt megfigyelhető, majd a fáradtságtünetek a 8. hétig folytatólag csökkentek (statisztikailag szignifikáns javulás). A Beck-féle Depresszió Kérdőív pontszáma szintén szignifikánsan csökkent a 4. és 8. héten, ami a depresszív tünetekre gyakorolt kedvező hatásra utal. A Klinikai Összbenyomás értékelés szerint a résztvevők túlnyomó többsége markáns javulást tapasztalt. A biztonsági profil kedvező volt.


🔗 PubMed – PMID: 28219059

🧬 Hogyan működik az adaptogén hatás? – a Rhodiola rosea hatásmechanizmusai

Az adaptogén hatás pontos mechanizmusa komplex és nem teljesen feltárt, de a rendelkezésre álló preklinikai és klinikai adatok alapján az alábbi útvonalak játszhatnak szerepet:

Mechanizmus Leírás
HPA-tengely moduláció A Rhodiola rosea kivonat befolyásolhatja a kortizol szekréciót és az ébredési kortizolválaszt (CAR). Az Olsson-vizsgálatban (2009) eltérő CAR-mintázat volt megfigyelhető a kezelt csoportban, ami a HPA-tengely adaptív modulációjára utal.
Stresszhormon-szabályozás Preklinikai adatok szerint a Rhodiola rosea kivonat csökkenti a kortikoszteronszintet és modulálja a stresszfüggő génexpressziót (Dinel és mtsai. 2019). A szalidrozid a β-endorfin és a neuropeptid Y szintjét is befolyásolhatja.
Energiaanyagcsere (ATP) A Rhodiola rosea és a szalidrozid növelheti a mitokondriális ATP-termelést a vázizomzatban (Abidov és mtsai. 2003), ami fiziológiai alapot adhat a fáradtságcsökkentő hatásnak.
Monoaminerg rendszer A Rhodiola rosea kivonat befolyásolhatja a szerotonin (5-HT), a dopamin és a noradrenalin szintjét az agyban, ami a hangulat- és motiváció-szabályozás szempontjából fontos. A szalidrozid preklinikai vizsgálatokban növelte a hippokampális szerotonin szintet.
Neuroinflammáció gátlása A szalidrozid gátolhatja a mikrogliális IL-1β és IL-6 expresszióját, ezzel mérsékelve az agyban zajló neuroinflammációs folyamatokat, amelyek a krónikus stressz és fáradtság hátterében állhatnak.

⚠️ A fenti mechanizmusok nagyrészt preklinikai (in vitro és állatmodell) adatokon alapulnak. A humán hatásmechanizmusok pontosabb feltérképezéséhez további klinikai kutatások szükségesek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A stresszel és kiégéssel kapcsolatos vizsgálatok összességében azt mutatják, hogy a standardizált Rhodiola rosea kivonat (WS® 1375 / SHR-5®) széles körű javulást idézhet elő a stressztünetek, a fáradtság, a funkcionális károsodás és a kiégéshez kapcsolódó mutatók terén. Különösen figyelemre méltó, hogy a hatás rendkívül gyorsan – már 3 nap után (Edwards 2012) vagy 1 hét alatt (Kasper 2017, Lekomtseva 2017) – megkezdődik, és a kezelés folytatásával tovább erősödik. Ez az „adaptogén válaszgörbe” sajátossága: a szervezet fokozatosan növeli a stresszrezisztenciáját.

⚠️ Fontos tudományos fenntartás: A burnout- és stressz-vizsgálatok többsége nyílt (open-label), egykarú elrendezéssel készült – vagyis nem volt placebó-kontrollcsoport. Ez azt jelenti, hogy a placebo-hatás és a természetes javulás (spontán remisszió) hozzájárulása nem különíthető el az eredményekből. A Kasper-vizsgálat (2017) maga is „exploratív” jellegű, és a szerzők hangsúlyozzák, hogy randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek az eredmények megerősítéséhez. A Rhodiola rosea kivonat nem helyettesíti a kiégés átfogó kezelését (pszichoterápia, életmódváltás, munkahelyi változtatások), de a rendelkezésre álló adatok alapján ígéretes kiegészítő lehet.

3. Hangulat és érzelmi egyensúly – A Rhodiola rosea és a lehangoltsági tünetek

A feszültségoldó és fáradtságcsökkentő hatás természetes folyományaként felmerül a kérdés: hozzájárulhat-e a Rhodiola rosea az érzelmi egyensúly és a hangulat normalizálásához is? A preklinikai adatok szerint a szalidrozid és a Rhodiola rosea kivonat befolyásolhatja az agyi monoaminerg rendszert – a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin szintjét –, valamint gátolhatja a MAO-A és MAO-B enzimeket (monoamino-oxidáz), amelyek a hangulat-szabályozás kulcsfontosságú elemei. Három humán klinikai vizsgálat vizsgálta ezt a területet közvetlenül.

📄 Darbinyan és mtsai. (2007) – SHR-5® kivonat, enyhe-közepes depresszió

Vizsgálat típusa: III. fázisú RCT, kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos  |  Résztvevők: 89 fő, 18–70 év, DSM-IV szerinti enyhe-közepes depresszió (HAMD 21–31)  |  Időtartam: 6 hét

Adagolás: 3 kar – A csoport: 340 mg/nap SHR-5® (31 fő) | B csoport: 680 mg/nap SHR-5® (29 fő) | C csoport: placebo (29 fő).

Főbb eredmények: Mind az A, mind a B kezelési csoport szignifikáns javulást mutatott a HAMD (Hamilton Depression Rating Scale) és a BDI (Beck Depression Inventory) összpontszámban a placebóhoz képest (p<0,0001). Az érzelmi instabilitás, az inszomnia és a szomatizáció alcsoportokban is szignifikáns javulás volt megfigyelhető – kivéve az önértékelés alcsoportját az A csoportban. Fontos: a két dózis között nem volt szignifikáns különbség, ami arra utal, hogy az alacsonyabb (340 mg/nap) dózis is teljes mértékben hatékony volt. Súlyos mellékhatás nem fordult elő.


🔗 PubMed – PMID: 17990195

📄 Mao és mtsai. (2015) – Rhodiola rosea egy hagyományos, konvencionális gyógyszeres terápiával összehasonlítva

Vizsgálat típusa: RCT, kettős vak, placebókontrollos, 3 karos  |  Résztvevők: 57 fő, major depresszív zavar (MDD) diagnózissal  |  Időtartam: 12 hét

Adagolás: R. rosea SHR-5® kivonat 340–1360 mg/nap (dózisemelés) vs. 50–200 mg/nap hagyományos gyógyszer vs. placebo.

Főbb eredmények: A HAMD pontszám mindhárom csoportban javult, de a csoportok közötti különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak – sem a Rhodiola vs. placebo, sem a hagyományos gyógyszer vs. placebo összehasonlításban. Ugyanakkor a klinikai válaszadási arány (HAMD ≥50% csökkenés) a hagyományos gyógyszert fogyasztó csoportban volt a legmagasabb (63,2%), míg a Rhodiola csoport (28,6%) és a placebo csoport (15,8%) mögötte maradt. A kutatók kiemelték, hogy a Rhodiola rosea szignifikánsan kevesebb mellékhatást okozott, mint a hagyományos gyógyszer (p=0,014) – különösen a hányinger és a szexuális diszfunkció terén.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy bár a Rhodiola rosea nem olyan hatékony, mint a hagyományos gyógyszer a major depresszió kezelésében, a lényegesen jobb mellékhatás-profil miatt olyan betegek számára lehet alternatíva, akik a hagyományos gyógyszer mellékhatásait nem tolerálják – de ezt nagyobb vizsgálatoknak kell megerősíteniük.


🔗 PubMed – PMID: 25837277

📄 Cropley és mtsai. (2015) – Rhodiola rosea, szorongás, stressz és hangulat

Vizsgálat típusa: Kontrollos vizsgálat  |  Résztvevők: 80 fő, enyhe szorongással  |  Időtartam: 14 nap

Adagolás: 2×200 mg/nap Rhodiola rosea kivonat.

Főbb eredmények: A Rhodiola rosea csoport szignifikáns csökkenést mutatott az önbevallásos szorongás, stressz, harag, zavarodottság és depresszió pontszámokban, valamint az általános hangulat szignifikánsan javult a kontrollcsoporthoz képest 14 nap után. Ez a rövid vizsgálat arra utal, hogy a Rhodiola rosea már 2 hetes alkalmazás után is mérhető hangulatjavító hatást fejthet ki enyhe szorongás esetén.


🔗 PubMed – PMID: 26502953

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A hangulati hatásokra vonatkozó adatok vegyes, de összességében biztató képet mutatnak. A Darbinyan-vizsgálat (2007) egyértelműen pozitív eredményeket hozott enyhe-közepes depresszióban, szignifikáns javulással a HAMD és BDI pontszámokban. A Mao-vizsgálat (2015) fontos realitás-ellenőrzést nyújt: a Rhodiola rosea major depresszióban nem olyan hatékony, mint a hagyományos gyógyszer, de a lényegesen jobb tolerálhatóság klinikailag releváns előny lehet. A Cropley-vizsgálat (2015) pedig enyhe szorongásnál igazolta a gyors hangulatjavító hatást.

🚨 Fontos figyelmeztetés – depresszió és étrend-kiegészítők

A depresszió komoly, kezelést igénylő betegség. A Rhodiola rosea kivonat nem helyettesíti a pszichiátriai/pszichoterápiás kezelést és a gyógyszeres terápiát. A fenti vizsgálatok eredményei sem jogosítanak fel arra, hogy a Rhodiola rosea-t „antidepresszáns”-ként pozícionáljuk. Ha depressziós tüneteket tapasztalsz, fordulj szakorvoshoz. Az étrend-kiegészítőt kizárólag orvosi konzultáció után, a meglévő kezelés kiegészítéseként – és nem helyetteseként – érdemes megfontolni.

💡 Gyakorlati összefoglaló: A Rhodiola rosea elsősorban az enyhe szorongás, stresszel összefüggő hangulatzavar és érzelmi instabilitás tüneteinek enyhítéséhez járulhat hozzá – nem a klinikai depresszió kezelésében, hanem a stresszhez kapcsolódó érzelmi terheltség normalizálásában erős. Ha a célod a stresszes időszakok alatti hangulati egyensúly támogatása (munkahelyi nyomás, vizsgaidőszak, élethelyzeti stressz), a Rhodiola rosea jól dokumentált választás lehet. Nézz körül minőségi készítményeink között a webáruházban →

4. Fizikai teljesítőképesség és állóképesség – Ígéretes, de ellentmondásos eredmények

A Rhodiola rosea fizikai teljesítményre gyakorolt hatása az egyik legvitatottabb terület a növény kutatásában. Míg egyes vizsgálatok szignifikáns javulást mértek az állóképességben és a fáradtságérzet csökkentésében, mások – hasonló módszertannal – nem tudtak kimutatni érdemi ergogén (teljesítményfokozó) hatást. Alább a három leggyakrabban hivatkozott vizsgálatot mutatjuk be, majd a 2024-es átfogó áttekintés következtetéseit ismertetjük.

Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?

📄 De Bock és mtsai. (2004) – akut Rhodiola rosea bevitel és állóképesség

Vizsgálat típusa: Két fázisú RCT, kettős vak, placebokontrollos, crossover | Résztvevők: 24 fő, egészséges, fiatal önkéntesek | Fázis I: egyszeri dózis (crossover) | Fázis II: 4 hetes szupplementáció

Adagolás: 200 mg Rhodiola rosea kivonat (3% rozavin + 1% szalidrozid), akut bevitel 1 órával a teszt előtt.

Főbb eredmények: Az akut bevitel szignifikánsan javította az állóképességi teljesítményt (time-to-exhaustion): a kimerülésig tartó kerékpáros terhelési teszt során a Rhodiola csoport 24,8 másodperccel tovább teljesített a placebóhoz képest (p<0,05). A pulmonális ventilációban is tendenciaszerű emelkedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a 4 hetes krónikus szupplementáció semmilyen további javulást nem hozott – az izomerő, a reakcióidő és a figyelem nem változott szignifikánsan. Ez a kettősség fontos: úgy tűnik, az akut (egyszeri) dózis hatékonyabb lehet a fizikai teljesítmény szempontjából, mint a tartós adagolás.

🔗 PubMed – PMID: 15256690

📄 Parisi és mtsai. (2010) – krónikus Rhodiola rosea szupplementáció sportolóknál

Vizsgálat típusa: Placebókontrollos klinikai vizsgálat | Résztvevők: 14 fő, edzett férfi sportoló | Időtartam: 4 hét

Adagolás: Krónikus Rhodiola rosea szupplementáció (4 hét).

Főbb eredmények: A klasszikus teljesítményparaméterek – maximális pulzusszám, VO₂max, a terhelési teszt időtartama, Borg-skála – érdemben nem változtak a Rhodiola rosea szedésével. Ugyanakkor a kivonat szignifikánsan csökkentette a vér laktátszintjét (p<0,05) és a plazma kreatin-kináz szintjét (izomkárosodás markere) a placebocsoporthoz képest. Emellett a szabad zsírsavszintek csökkenése a zsírsav-anyagcsere kedvezőbb kihasználását jelezte. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a Rhodiola rosea nem közvetlenül a teljesítményt fokozza, hanem inkább az izom regenerációját és az adaptációs képességet támogathatja.

🔗 PubMed – PMID: 20308973

📄 Tinsley és mtsai. (2024) – átfogó irodalmi áttekintés a fizikai teljesítményről (British Journal of Nutrition)

Típus: Narratív áttekintés (review) | Vizsgált tanulmányok száma: 16+ humán klinikai vizsgálat

Fő következtetések:

  • Akut szupplementáció (~200 mg, 3% rozavin + 1% szalidrozid, edzés előtt 60 perccel) – mérsékelt bizonyíték a kimerülésig tartó teszt (TTE) és az időfutam (TT) javulására szabadidősportolóknál.
  • Krónikus szupplementáció (>7 nap) – korlátozottak a dokumentált előnyök; egyes újabb vizsgálatok magasabb dózissal (1500–2400 mg/nap, 4–30 nap) sprint- és ellenállás-teljesítményben mutattak ergogén hatást.
  • Az eredmények heterogének – a vizsgálatok dózisban, kivonat-típusban, edzettségi szintben és mérési módszerben is jelentősen eltérnek, ami megnehezíti az összehasonlítást.
  • A Rhodiola rosea fizikai teljesítményre gyakorolt hatása mérsékelten ígéretes, de nem egyértelműen igazolt – további, jól tervezett vizsgálatok szükségesek.

🔗 PubMed – PMID: 37641937

Összefoglaló: Fizikai teljesítmény vizsgálatok

Vizsgálat Populáció Adagolás Állóképesség ↑ Izomerő ↑ Regeneráció ↑
De Bock 2004 (akut) 24 fő, egészséges 200 mg (egyszeri) ✓ p<0,05 n.a.
De Bock 2004 (4 hét) 24 fő, egészséges 200 mg/nap (4 hét) n.a.
Parisi 2010 14 edzett férfi Krónikus (4 hét) ✗ (VO₂max, HR) ✓ laktát ↓, CK ↓

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Rhodiola rosea fizikai teljesítményre gyakorolt hatását óvatosan kell értékelni. Az akut (edzés előtti) bevitel mérsékelt előnyt nyújthat az állóképességi teljesítményben – valószínűleg a szubjektív fáradtságérzet csökkentésén és a szívfrekvencia-válasz mérséklésén keresztül –, de a krónikus szupplementáció közvetlen ergogén hatása nem igazolt meggyőzően. A Tinsley-áttekintés (2024) arra hívja fel a figyelmet, hogy az adagolási protokollok, a kivonat-minőség és a résztvevők edzettségi szintje közötti különbségek nagy mértékben befolyásolják az eredményeket. Aki elsősorban a fizikai teljesítmény fokozását várja, annak reális elvárásokkal kell rendelkeznie: a Rhodiola rosea nem klasszikus sportteljesítmény-fokozó, hanem inkább a stresszadaptáció és a regeneráció támogatásán keresztül járulhat hozzá az edzésterhelés jobb elviseléséhez.

⚠️ Fontos tudományos fenntartás: A fizikai teljesítményt vizsgáló tanulmányok mintamérete jellemzően kicsi (14–24 fő), és a vizsgálati protokollok – dózis, időtartam, akut vs. krónikus bevitel – nagymértékben eltérnek, ami megnehezíti a meta-analízist és az általánosítható következtetések levonását. A Rhodiola rosea ergogén potenciáljának igazolásához nagyobb mintán, egységes módszertannal végzett vizsgálatokra van szükség.

5. Biztonságosság, mellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások

A Rhodiola rosea az étrend-kiegészítők között kiemelkedően jó biztonsági profillal rendelkezik, amit mind a klinikai vizsgálatok, mind az évszázados hagyományos felhasználás alátámaszt. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Gyógynövény Bizottsága (HMPC) 2012-ben (frissítve: 2020) kiadott közösségi monográfiájában a Rhodiola rosea gyöktörzset hagyományos használat alapján (Traditional Use) elfogadta a „stressz tüneteinek – pl. fáradtság, gyengeségérzet – átmeneti enyhítése” indikációra, felnőttek számára.

Mellékhatás-profil

A klinikai vizsgálatok konzisztensen alacsony mellékhatás-előfordulásról számolnak be. A leggyakrabban jelentett mellékhatások enyhék és átmenetiek:

Mellékhatás Gyakoriság Megjegyzés
Szédülés Ritka Jellemzően az első napokban, spontán megszűnik
Szájszárazság Ritka Enyhe, átmeneti
Alvási nehézség Ritka Főleg magas dózis vagy késő délutáni bevitel esetén
Fejfájás Nagyon ritka A vizsgálatokban nem haladta meg a placebo-szintet

A Kasper-vizsgálatban (2017) a mellékhatás-ráta mindössze 0,015 esemény/megfigyelési nap volt, és súlyos mellékhatás egyetlen klinikai vizsgálatban sem fordult elő. A Mao-vizsgálat (2015) közvetlenül összehasonlította a Rhodiola rosea és a hagyományos gyógyszer mellékhatás-profilját: a Rhodiola rosea szignifikánsan kevesebb mellékhatást okozott (p=0,014), különösen a hányinger és a szexuális diszfunkció terén.

Ellenjavallatok és óvintézkedések

Az EMA/HMPC monográfia alapján a következő óvintézkedések és ellenjavallatok érvényesek:

Kategória Részletek
Terhesség, szoptatás Nem ajánlott – a biztonságosságra vonatkozó humán adatok hiányoznak.
18 éves kor alatt Nem ajánlott – klinikai adatok nem állnak rendelkezésre gyermekek és serdülők körében.
Bipoláris zavar Óvatosság ajánlott – az adaptogén/stimuláns hatás elméletileg mániás epizódot provokálhat.
Alkalmazás időtartama Az EMA monográfia max. 2 hetes folyamatos alkalmazást javasol. Ha a tünetek nem javulnak, orvosi konzultáció ajánlott.

Gyógyszerkölcsönhatások – CYP450 enzimek

A Rhodiola rosea kivonat és a citokróm P450 (CYP) enzimrendszer kölcsönhatásáról egy humán in vivo vizsgálat (Thu és mtsai. 2016) áll rendelkezésre, amelyben 13 egészséges önkéntes 14 napos Rhodiola rosea szupplementációt követően kapott CYP-szubsztrát koktélt:

CYP enzim Hatás Klinikai jelentőség
CYP2C9 ↓ 21% gátlás (szign.) Mérsékelt hatás, de szűk terápiás indexű szubsztrátoknál (warfarin, fenitoin) klinikailag releváns lehet.
CYP1A2 Nem szignifikáns Nem befolyásolja a koffein metabolizmusát.
CYP2C19 Nem szignifikáns Omeprazol metabolizmusát nem befolyásolja.
CYP2D6 Nem szignifikáns In vitro: egyes minor összetevők (rhodiozin, rhodionin) gátolhatják – in vivo nem igazolódott.
CYP3A4 Nem szignifikáns A midazolám metabolizmusát nem befolyásolta szignifikánsan.

Forrás: Thu és mtsai. (2016), Eur J Clin Pharmacol. PMID: 26613955

🚨 Fontos figyelmeztetés – gyógyszerkölcsönhatások

Ha warfarint, fenitoint vagy egyéb szűk terápiás indexű CYP2C9-szubsztrátot szedsz, a Rhodiola rosea szupplementáció megkezdése előtt feltétlenül konzultálj orvossal vagy gyógyszerésszel. Ugyanez vonatkozik az antidepresszánsokkal egyidejű alkalmazásra, ahol a monoaminerg hatás elméleti átfedése miatt fokozott óvatosság indokolt. Általánosságban: bármilyen rendszeres gyógyszeres kezelés mellett érdemes orvosi konzultáció után bevezetni a Rhodiola rosea készítményt.

6. Hogyan válasszunk Rhodiola rosea készítményt? – Standardizálás, hamisítás és adagolás

A Rhodiola rosea-piac az egyik leginkább hamisításnak kitett gyógynövénypiac Európában. Két független kutatócsoport is riasztó adatokat közölt a kereskedelmi forgalomban kapható készítmények minőségéről – és ezek az eredmények közvetlen hatással vannak arra, hogyan érdemes választani.

A hamisítás problémája – Mit mutatnak a vizsgálatok?

📊 Booker és mtsai. (2016) – 39 kereskedelmi terméket vizsgáltak az EU piacáról:

  • A termékek ~20%-a egyáltalán nem tartalmazott rozavint – vagyis valószínűleg nem R. rosea volt bennük.
  • A fennmaradó termékek ~80%-ában alacsonyabb volt a rozavin-tartalom, mint a regisztrált gyógyszerekben, és más Rhodiola fajokkal (főleg R. crenulata) való hamisításra utaló jeleket találtak.
  • Egy termékben szintetikus 5-HTP (5-hidroxi-triptofán) hamisítóanyagot azonosítottak.

🔗 PubMed – PMID: 26626192

📊 Marchev és mtsai. (2020) – 30 kereskedelmi terméket vizsgáltak NMR-spektroszkópiával és HPLC-vel:

  • A termékek kevesebb mint egynegyedében (23%) egyezett a címkén feltüntetett szalidrozid- és rozavin-tartalom a tényleges tartalommal.
  • Több termékben a R. crenulata fajra jellemző krenulatin markert azonosítottak – ami fajidegen hamisítóanyagra utal.

🔗 PubMed – PMID: 32311178

SHR-5® vs. WS® 1375 – a klinikai vizsgálatokban használt kivonatok

A szakirodalomban két standardizált kivonat jelenik meg visszatérően:

SHR-5® (Swedish Herbal Institute) WS® 1375 (Dr. Willmar Schwabe)
Standardizálás Min. 3% rozavin + 1% szalidrozid Min. 3% rozavin + 1% szalidrozid
Klinikai evidencia Mentális fáradtság, depresszió (Darbinyan 2000, 2007; Shevtsov 2003; Spasov 2000; Olsson 2009; Mao 2015) Stressztünetek, kiégés, krónikus fáradtság (Edwards 2012; Kasper 2017; Lekomtseva 2017)
Extrakciós eljárás Etanolos kivonat (60–70%) Etanolos kivonat (60–70%)

Mindkét kivonat ugyanazt a 3:1 rozavin/szalidrozid arányt alkalmazza, amely a R. rosea gyöktörzs természetes összetételét tükrözi. A kettős standardizálás – vagyis mind a rozavin, mind a szalidrozid egyidejű specifikálása – egyfajta „eredetigazolásként” is funkcionál: a rozavin kizárólag az R. rosea fajra jellemző marker, míg a szalidrozid más Rhodiola fajokban is előfordul. Ha egy kivonat csak szalidrozidra van standardizálva, az nem garantálja, hogy valóban R. rosea-t tartalmaz.

Adagolási útmutató

A klinikai vizsgálatokban alkalmazott dózisok és a hagyományos felhasználás alapján az alábbi irányelvek fogalmazhatók meg:

Cél Napi adag (standardizált kivonat) Megjegyzés
Általános stresszkezelés 200–400 mg/nap Reggeli bevitel ajánlott, 1-2 adagban
Mentális fáradtság csökkentése 100–576 mg/nap Már 100 mg/nap is hatékony lehet (Spasov 2000)
Kiégés/krónikus kimerültség 400 mg/nap Kasper 2017 protokollja alapján, 12 hétig
Fizikai teljesítmény (akut) 200 mg, edzés előtt 60 perccel De Bock 2004 protokollja alapján

💡 Tipp: a Rhodiola rosea-t reggel vagy kora délután érdemes bevenni, hogy az enyhe stimuláns hatás ne zavarjon az esti elalvásban. A bevételt lehetőleg üres gyomorra vagy könnyű étkezés mellett érdemes tervezni.

🛒 Standardizált Rhodiola rosea készítmények a VitaminBolt.com-on

Webáruházunkban kizárólag 3% rozavin + 1% szalidrozid tartalomra standardizált, kettős markerrel ellenőrzött Rhodiola rosea készítményeket forgalmazunk. A rozavin – a cikkben ismertetett kutatások kulcsmarkere – a Rhodiola rosea faj kizárólagos azonosítója.

👉 Rhodiola rosea (aranygyökér) készítmények böngészése
🏷️ Rozavin termékcímke-oldal – mit jelent a kettős standardizálás?

❓ Gyakran ismételt kérdések

Az alábbiakban összegyűjtöttük a Rhodiola rosea (aranygyökér) szupplementációval kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és a tudományos irodalomra támaszkodó válaszokat.

A rozavin (pontosabban a rozavinok: rosavin, rosarin, rosin) a Rhodiola rosea fajra kizárólagosan jellemző fenilpropanoid-glikozidok, amelyek más Rhodiola fajokban nem fordulnak elő. Ez teszi a rozavint a legmegbízhatóbb faji azonosító markerré. A klinikai vizsgálatokban használt standardizált kivonatok (SHR-5®, WS® 1375) mind minimum 3% rozavin + 1% szalidrozid tartalomra vannak standardizálva, ami a gyöktörzs természetes 3:1 arányát tükrözi. Ha egy termék csak szalidrozidra van standardizálva, az nem garantálja, hogy valóban R. rosea-t tartalmaz – a szalidrozid ugyanis más Rhodiola fajokban is megtalálható. A Booker-vizsgálat (2016) szerint az EU piacon elérhető termékek mintegy egyötöde egyáltalán nem tartalmazott rozavint, ezért a kettős standardizálás (rozavin + szalidrozid) ellenőrzése a legfontosabb minőségi kritérium vásárláskor.

A Rhodiola rosea az adaptogének között kiemelkedően gyors hatáskezdettel rendelkezik. A klinikai vizsgálatok szerint a stressztünetek javulása már 3 nap után megkezdődhet (Edwards 2012), és az akut (egyszeri) dózis is mérhető hatást fejt ki a mentális teljesítményre (Shevtsov 2003) és az állóképességre (De Bock 2004). A hatás jellemzően az 1–4. hét között éri el a maximumát. Az EMA/HMPC monográfia maximum 2 hetes folyamatos alkalmazást javasol hagyományos felhasználás keretében, de egyes klinikai vizsgálatok 8–12 hétig is alkalmazták a kivonatot klinikai felügyelet mellett, súlyos mellékhatás nélkül (Kasper 2017, Lekomtseva 2017). Hosszabb távú szedésnél orvosi konzultáció ajánlott.

A Rhodiola rosea általánosságban jól kombinálható más adaptogénekkel (pl. ashwagandha, Eleutherococcus) és alapvető étrend-kiegészítőkkel (vitaminok, ásványi anyagok, omega-3), bár ezekre a kombinációkra vonatkozó klinikai vizsgálatok száma korlátozott. A legfontosabb óvintézkedés a gyógyszerkölcsönhatások figyelembevétele: a humán in vivo vizsgálat (Thu és mtsai. 2016) szerint a Rhodiola rosea mérsékelten gátolja a CYP2C9 enzimet, ami warfarin vagy fenitoin egyidejű szedése esetén klinikailag releváns lehet. Antidepresszánsokkal való kombinálás előtt feltétlenül konzultálj szakorvossal, mivel az elméleti monoaminerg átfedés miatt fokozott óvatosság indokolt. Általános szabályként: bármilyen rendszeres gyógyszeres kezelés mellett orvosi konzultáció javasolt a szupplementáció megkezdése előtt.

Igen, jelentős különbség van. A nyers aranygyökér-por a teljes, szárított és őrölt gyöktörzset tartalmazza, amelynek hatóanyag-tartalma a termőhely, a betakarítás ideje, a növény neme és a feldolgozás módja szerint erősen ingadozik. A standardizált kivonat ezzel szemben egy kontrollált extrakciós eljárással készül, amely biztosítja a kiszámítható és állandó rozavin- és szalidrozid-tartalmat. A klinikai vizsgálatok túlnyomó többsége standardizált kivonatokkal (SHR-5®, WS® 1375) készült – a nyers porral kapcsolatos humán vizsgálatok száma elenyésző. Ha a cikkben ismertetett kutatási eredményekhez hasonló hatást szeretnél elérni, a standardizált kivonat a megbízható választás.

A Rhodiola rosea nem antidepresszáns, és nem helyettesíti a pszichiátriai kezelést. A Darbinyan-vizsgálat (2007) enyhe-közepes lehangoltság esetén pozitív eredményeket hozott, de a Mao-vizsgálat (2015) kimutatta, hogy major depresszív zavarban a Rhodiola rosea kevésbé hatékony, mint a hagyományos gyógyszer – bár lényegesen kevesebb mellékhatást okoz. A növény erőssége inkább a stresszel összefüggő hangulatzavar, az érzelmi instabilitás és az enyhe szorongás tüneteinek enyhítésében rejlik (Cropley 2015). Ha depressziós tüneteket tapasztalsz, először mindenképpen fordulj szakorvoshoz. A Rhodiola rosea kiegészítő készítményként – az orvossal egyeztetve – megfontolható, de önálló depresszió-kezelésre nem alkalmas.

Felhasznált irodalom

A cikkben hivatkozott, lektorált (peer-reviewed) klinikai vizsgálatok és áttekintések PubMed-adatbázis szerinti összesített listája:

  1. Darbinyan V, et al. (2000). Rhodiola rosea in stress induced fatigue – a double blind cross-over study. Phytomedicine. PMID: 11081987
  2. Spasov AA, et al. (2000). A double-blind, placebo-controlled pilot study of the stimulating and adaptogenic effect of Rhodiola rosea SHR-5 extract. Phytomedicine. PMID: 10839209
  3. Shevtsov VA, et al. (2003). A randomized trial of two different doses of a SHR-5 Rhodiola rosea extract. Phytomedicine. PMID: 12725561
  4. De Bock K, et al. (2004). Acute Rhodiola rosea intake can improve endurance exercise performance. Int J Sport Nutr Exerc Metab. PMID: 15256690
  5. Darbinyan V, et al. (2007). Clinical trial of Rhodiola rosea L. extract SHR-5 in the treatment of mild to moderate depression. Nord J Psychiatry. PMID: 17990195
  6. Olsson EM, et al. (2009). A randomised, double-blind, placebo-controlled, parallel-group study of SHR-5 in stress-related fatigue. Planta Med. PMID: 19016404
  7. Parisi A, et al. (2010). Effects of chronic Rhodiola rosea supplementation on sport performance and antioxidant capacity. J Sports Med Phys Fitness. PMID: 20308973
  8. EMA/HMPC (2012, rev. 2020). European Union herbal monograph on Rhodiola rosea L., rhizoma et radix. EMA monográfia (PDF)
  9. Edwards D, et al. (2012). Therapeutic effects and safety of Rhodiola rosea extract WS® 1375 in subjects with life-stress symptoms. Phytother Res. PMID: 22228617
  10. Ishaque S, et al. (2012). Rhodiola rosea for physical and mental fatigue: a systematic review. BMC Complement Altern Med. PMID: 22643043
  11. Cropley M, et al. (2015). The effects of Rhodiola rosea L. extract on anxiety, stress, cognition and other mood symptoms. Phytother Res. PMID: 26502953
  12. Mao JJ, et al. (2015). Rhodiola rosea versus sertraline for major depressive disorder. Phytomedicine. PMID: 25837277
  13. Booker A, et al. (2016). The authenticity and quality of Rhodiola rosea products. Phytomedicine. PMID: 26626192
  14. Thu OK, et al. (2016). Effect of commercial Rhodiola rosea on CYP enzyme activity in humans. Eur J Clin Pharmacol. PMID: 26613955
  15. Kasper S, Dienel A. (2017). Multicenter, open-label, exploratory clinical trial with Rhodiola rosea in burnout. Neuropsychiatr Dis Treat. PMID: 28367055
  16. Lekomtseva Y, et al. (2017). Rhodiola rosea in subjects with prolonged or chronic fatigue symptoms. Complement Med Res. PMID: 28219059
  17. Anghelescu IG, et al. (2018). Stress management and the role of Rhodiola rosea: a review. Int J Psychiatry Clin Pract. PMID: 29325481
  18. Marchev AS, et al. (2020). Authenticity and quality evaluation of different Rhodiola species and commercial products. Phytochem Anal. PMID: 32311178
  19. Tinsley GM, et al. (2024). Rhodiola rosea as an adaptogen to enhance exercise performance: a review. Br J Nutr. PMID: 37641937

⚖️ Jogi figyelmeztetés

Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül orvosi, gyógyszerészeti vagy dietetikai tanácsadásnak. A közölt információk tudományos publikációkon és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nyilvánosan elérhető dokumentumain alapulnak, de nem helyettesítik az egyéni szakorvosi konzultációt.

A Rhodiola rosea étrend-kiegészítőként forgalomba hozott készítmények nem gyógyszerek. A Magyarországon forgalomba hozott étrend-kiegészítőkre az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok érvényesek. Az étrend-kiegészítők nem alkalmasak betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására.

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) a Rhodiola rosea-ra vonatkozó egészségügyi állításokat jelenleg nem engedélyezte az 1924/2006/EK rendelet értelmében. A cikkben hivatkozott klinikai vizsgálatok eredményei a kutatás aktuális állását tükrözik, és nem értelmezhetők engedélyezett egészségügyi állításként.

Ha bármilyen egészségügyi panaszod van, krónikus betegségben szenvedsz, rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állsz, várandós vagy, esetleg szoptatsz, bármilyen étrend-kiegészítő szedése előtt konzultálj orvosoddal vagy gyógyszerészeddel.

Olvass még cikkeinkből: